Ez a hétvégém nem is lehetett volna zsúfoltabb! Németből "mindössze" 4 fogalmazást kell megírnom csütörtökig, szóval még gondolni sem volt időm a blogolásra... Pedig még a könyvet is írni akartam:S
Igazából nem csak a hétvégém, hanem mondhatni az egész hetem zsúfolt volt, így légyszíves nézzétek el nekem, ha így vasárnap még csak a csütörtök eseményeiről számolok be! Eltelt két hét az első színházi látogatás óta, és elérkeztünk a második darabhoz, ami nem más volt, mint Jávori Ferenc Menyasszonytánc című műve. Mint már utaltam rá az előző színházas bejegyzés végén, ez egy klezmer-musical, amely Indig Ottó Torockói menyasszony című színműve nyomán készült. Ha jellemeznem kéne, azt mondanám, sok benne a tánc és a zene - ami nem nagy meglepetés, ha a műfaját nézzük:) -, viszont ez egyáltalán nem zavarja meg a cselekményt, vagy zökkenti ki belőle a nézőt, mint néhány más darab esetében. A kitűnő hangok egyértelműek, azokat nem is említem, azonban a zenék különösen jók, még a romantikusabb jelentekhez sem azok a nyálban tocsogó szerelmes számok szólnak, hanem ritmusosabb dallamok... Ebből a szempontból nagyon tetszik a klezmer, vagyis zsidó zene! Még azt el kell, hogy mondjam a művel kapcsolatban, hogy igazán vicces. Vannak benne roppant jó beszólások, de olyan helyzetek, jelenetek is, ahol magán a rendezésen, vagy egy-egy karakter megformálásán nevetünk. És, bár az Amadeus közelebb állt hozzám egy hajszálnyival, ezt is méltán ajánlhatom, nem csak musical kedvelőknek.
A történet egy katolikus családban nevelkedett árva lányról, Rózsiról szól, akiről – mielőtt férjhez menne – kiderül, hogy zsidó, emiatt a kis erdélyi faluban elszabadulnak az indulatok. Kitiltják a templomból, sőt, nem veheti el szerelme, András sem, aki bánatában katonának áll. Amíg Rózsit a faluban a vallása, Andrást a román seregben a származása miatt közösítik ki. A fiú megszökik, a két fiatal pedig némi bonyodalom után végül összeházasodik. /Miskolci Nemzeti Színház honlapja/
