Lusta voltam a hétvégén. Gondolok itt az írásra, tanulásra, takarításra, meg úgy nagyjából a létezésre. Ez viszont nem jelenti, hogy az események nem zajlottak körülöttem. Zajlottak!
Talán ott kéne kezdenem, hogy Laci hazajött, de most nem csak a megszokott 1-2 hetére, hanem nagyon úgy néz ki, hogy teljesen (direkt nem akartam az "örökre" szót használni, mert kit tudja mit hoz még az élet?!). Szóval itthon van és már van is munkája: a BorsodChem-nél heggesztő. Nagy szerencséje van, hogy ilyen gyorsan munkát tudott találni... Egyébként már az is valami isteni csoda volt, vagy épp a sors akarata, hogy itthon maradt. Az egész úgy történt, hogy vagy 2 hete hétfőn elindult pár munkatársával vissza Németországba egy kis mikrobusszal, de az lerobbant Mosonmagyaróvárnál, így vissza kellett jönniük haza. Innentől pedig egyszerű a történet: Laci úgy döntött, hogy nem megy vissza, ez pedig nem lett volna így, ha nem robbannak le. De tényleg, mi ez, ha nem a sors?!
Na, de az estére visszatérve: Eddig mindig ők jöttek hozzánk beszélgetni és/vagy kajálni, szóval most, illetve szombat este szívélyes meghívásra viszonoztuk a látogatást. Előre le volt adva a rendelés, hogy apa cigánypecsenyét, mi pedig bacon-ös szűzérmét szeretnénk enni, és persze Laciék minden kívánságunknak eleget tettek... Még meggyes sütemény is volt, pedig én valami kis meggybefőttel is beértem volna, mikor azt mondtam, meggy ehetnékem van:) Hozzáteszem a kaják nem csak rendelésre készültek, de még nagyon finomak is voltak, szóval az este legfontosabb tényezője már adott volt. Aztán - mivel mi nagy X-Faktor fanok vagyunk - direkt olyan időpontban mentünk, hogy elejétől a végéig láthassuk a show-t, tehát még hangulatfestő zenénk is volt a vacsihoz. Jókat nevettünk a mentorokon is, na meg persze hangot adtunk a megbotránykozásnak, amikor valami nem úgy történt, ahogy szerintünk kellett volna (például Dorka volt Laci kedvence a versenyben, és pont ő esett ki, pedig most kezdett egyre jobban feljönni). A műsor és a vacsora végére nem túlzok, ha azt mondom, hogy degeszre ettük magunkat és végül olyan 10 és 11 között indultunk haza. Nagyon klassz volt, remélem sokszor megismételjük még, pláne így, hogy már a külföld sem áll az utunkba:D
Egyébként X-Faktorról szólva, múlt héten "Buli himnuszok"-at énekeltek a versenyzők, a közös produkció pedig szerintem írtó jól sikerült - mondjuk én kicsit elfogult vagyok azzal a dallal, amit előadtak, mert a régebbi magyar slágerek közül egyik nagy kedvencem! Fel is rakom nektek, abban bízva, hogy nem csak én vagyok X-Faktor megszállott:D
