Méltán lehetünk mi diákok - vagy legalábbis mi avasisták - ma boldogok, hiszen az évre véget ért az iskola. Milyen jó ezt így leírni, "az évre"... Sajna ez csak 2 hét szünetet és persze a hozzá tartozó ünnepeket jelenti, bár jobban belegondolva, 2 hét az egész sok idő. Azért szerintem sokunk nevében beszélek most, ha azt mondom, el tudnánk viselni több itthon töltött időt is!:) Amikor nem lenne más dolgunk csak pihengetni, szórakozni, a tűz előtt ajándékokat bontogatni néha bele-beleszagolva a levegőbe, hogy felelevenítsük a fenyő illatot... Milyen jó is az! Nincs fél 6-kor kelés, házi feladat írás, dolgozatra tanulás - mondjuk az utóbbi két dolog iskola közben is kétséges :P De hivatalosan ezeket a kiváltságokat csak szünet alatt élvezhetjük, ezért is szeretjük őket annyira. Na meg természetesen most az ünnepek is közrejátszanak. Szenteste, Karácsony, Szilveszter, majd elsejével megint egy új évbe érünk, 2011-be. Olyan gyorsan megy az idő, még a 2010-et is alig tudtam megszokni - dogákra dátumozásnál mindig írok még egy 0-át a 20 mögé, pedig már 1-est kéne ;D -, már 2011 lesz... Hát ez nagyon furcsa lesz megint!
Na, de én most konkrétan a mai napomról akartam írni, nem így általában. Szóval ma már csak ¾ 9-re kellett suliba menni, így a szokottnál később kelhettem. Persze ugyanúgy felkeltem a szokásos időben is - bezzeg akkor nem kelnék fel magamtól, amikor kéne -, de sikerült valamennyire visszaaludnom. Aztán jött a készülődés, buszozás... Elhanyagolható részletek. A suliban utolsó nap mindig kétfelé osztanak minket, mert nem férünk be egyszerre a színházterembe. A diákok egyik fele megy az aulába betlehemezést nézni, amit mindig a 7/5 csinál, a másik fele pedig a már említett színházterembe, az énekkar előadására. Mi most az aulában kezdtünk... Nem tudom, mi olyan nehéz egy karácsonyi műsor összehozásában, hiszen mi is csináltuk a magunk idején, de az utóbbi 2 évben nagyon megszenvedtek vele. Elég semmilyenre sikerült a betlehemezés, bocs 7/5! Aztán csere félidőben. Az énekelgetős dolog szép, csak picit uncsi... De azért le a kalappal az énekkar előtt, tényleg nagyon jók! Végül már 12-kor jöttem is haza a ködben. Fogalmam sincs honnan lett ilyen nagy köd, de, ahogy jöttem haza, aztán sétáltam vissza a fodrászhoz, frufrut igazítani jó, ha 10 méterre láttam magam előtt a terepet. Nagyon durva volt, de, ami ennél is rosszabb, hogy ez így estére elég szépen ráfagyott mindenhova. Tükörjég, nagyon szeretem! Viszont a napomat még ez sem tudja elrontani. Nem is tudom lehet, hogy a karácsonyi hangulat teszi, de a napokban tök jól érzem magam, pedig lett volna pár dolog, ami lelombozhatott volna... Na mindegy, Isten tartsa meg jó szokásomat!:D
ui.: Jesszusom ez a poszt... Vázlatosabban nem is írhattam volna le a végét, de légyszíves nézzétek el nekem, mert még tartogatnom kell az ihletet másra is. Na, jó éjszakát nektek! :)
