V, mint Vadóc...

Méltán lehetünk mi diákok - vagy legalábbis mi avasisták - ma boldogok, hiszen az évre véget ért az iskola. Milyen jó ezt így leírni, "az évre"... Sajna ez csak 2 hét szünetet és persze a hozzá tartozó ünnepeket jelenti, bár jobban belegondolva, 2 hét az egész sok idő. Azért szerintem sokunk nevében beszélek most, ha azt mondom, el tudnánk viselni több itthon töltött időt is!:) Amikor nem lenne más dolgunk csak pihengetni, szórakozni, a tűz előtt ajándékokat bontogatni néha bele-beleszagolva a levegőbe, hogy felelevenítsük a fenyő illatot... Milyen jó is az! Nincs fél 6-kor kelés, házi feladat írás, dolgozatra tanulás - mondjuk az utóbbi két dolog iskola közben is kétséges :P De hivatalosan ezeket a kiváltságokat csak szünet alatt élvezhetjük, ezért is szeretjük őket annyira. Na meg természetesen most az ünnepek is közrejátszanak. Szenteste, Karácsony, Szilveszter, majd elsejével megint egy új évbe érünk, 2011-be. Olyan gyorsan megy az idő, még a 2010-et is alig tudtam megszokni - dogákra dátumozásnál mindig írok még egy 0-át a 20 mögé, pedig már 1-est kéne ;D -, már 2011 lesz... Hát ez nagyon furcsa lesz megint!

Na, de én most konkrétan a mai napomról akartam írni, nem így általában. Szóval ma már csak ¾ 9-re kellett suliba menni, így a szokottnál később kelhettem. Persze ugyanúgy felkeltem a szokásos időben is - bezzeg akkor nem kelnék fel magamtól, amikor kéne -, de sikerült valamennyire visszaaludnom. Aztán jött a készülődés, buszozás... Elhanyagolható részletek. A suliban utolsó nap mindig kétfelé osztanak minket, mert nem férünk be egyszerre a színházterembe. A diákok egyik fele megy az aulába betlehemezést nézni, amit mindig a 7/5 csinál, a másik fele pedig a már említett színházterembe, az énekkar előadására. Mi most az aulában kezdtünk... Nem tudom, mi olyan nehéz egy karácsonyi műsor összehozásában, hiszen mi is csináltuk a magunk idején, de az utóbbi 2 évben nagyon megszenvedtek vele. Elég semmilyenre sikerült a betlehemezés, bocs 7/5! Aztán csere félidőben. Az énekelgetős dolog szép, csak picit uncsi... De azért le a kalappal az énekkar előtt, tényleg nagyon jók! Végül már 12-kor jöttem is haza a ködben. Fogalmam sincs honnan lett ilyen nagy köd, de, ahogy jöttem haza, aztán sétáltam vissza a fodrászhoz, frufrut igazítani jó, ha 10 méterre láttam magam előtt a terepet. Nagyon durva volt, de, ami ennél is rosszabb, hogy ez így estére elég szépen ráfagyott mindenhova. Tükörjég, nagyon szeretem! Viszont a napomat még ez sem tudja elrontani. Nem is tudom lehet, hogy a karácsonyi hangulat teszi, de a napokban tök jól érzem magam, pedig lett volna pár dolog, ami lelombozhatott volna... Na mindegy, Isten tartsa meg jó szokásomat!:D

ui.: Jesszusom ez a poszt... Vázlatosabban nem is írhattam volna le a végét, de légyszíves nézzétek el nekem, mert még tartogatnom kell az ihletet másra is. Na, jó éjszakát nektek! :)

Pénteken vége lett a Megasztárnak, a tegnapi szuper-döntő után pedig az X-Faktornak is. Most rendhagyó módon a szombati Top 3 után - amiből Király L. Norbi esett ki -, rögtön vasárnap nézhettük végig a mindent eldöntő showt, amit sok ismert dal és egy csodás párbaj után, Vastag Csaba nyert meg :D:D Nem titok, hogy én elejétől fogva neki szurkoltam, így kicsit megijedtem, amikor Nikolasszal került a döntőbe. Bár Csaba nagyszerű énekes, Nikolasnak arany torka van... Nem hittem volna, hogy végül alul marad, de úgy látszik nem csak én vagyok oda a Vastag fiúért;) Furcsamód, mintha a döntőre tartogatta volna az energiáit, mivel személy szerint én most jobbnak éreztem, mint Nikolast. Legalábbis a párbaj dal mindenképpen neki állt jobban, ami egyébként Josh Groban February Song című számának magyar feldolgozása, a Hangokba zárva volt. Ezt azért is gondolom nagyon különlegesnek - persze azon kívül, hogy egy igencsak nehéz dal -, mert ez volt Csaba öccsének, Tominak, az első a műsorban énekelt dala... Hát, mit is mondhatnék még? Gratulálok Csaba, imádlak!;D

Az utóbbi posztokat visszanézve, igencsak kezd az-az érzésem lenni, hogy egy zenei blogot írok, szóval jöjjön most valami más is: Tegnap vettünk szánkót! Félreértés ne essék, volt szánkóm ez előtt is, de azt még nagyapám csinálta régen, és valamikor - valószínűleg a költözés folyamán - eltűnt. Miután ez megtörtént csak egy ilyen műanyag bobot, vagy csészealjat (nem tudom, mi a hivatalos neve) vettünk, mivel a célnak az is megfelelt. Tegnap viszont anyának szemet szúrt, hogy nekünk nincs szánkónk, szóval mentünk is a Tesco helyett az OBI-ba (fogalmam sincs, miért emlékeztem Tescora :P) beszerezni egyet. Már belépéskor meg is találtuk az ideális, 110 cm-es szánkót, úgyhogy most teljes a boldogság:) Ma később értem haza, mit terveztem, most meg már sötét van, szóval elmaradt a program, de holnap már délre itthon leszek és jöhet is a csúszás. Tök jó lesz, úgy szeretek néha ismét kicsi lenni, és csak élvezni a havat. Hiszen mi lehet ennél jobb télen?!;D

ui.: Megint sikerült 2 teljesen összefüggéstelen témáról blogolnom, de nem baj, a lényeg, hogy annyira klasszul érzem most magam, hogy még ez sem érdekel... Ti meg csak olvassátok a hülyeségeimet továbbra is!^^

Aki Facebookon tagja a the Gremna "rajongó klubak" az már bizonyára tudja, hogy kedvenc zenekarunk karácsonyi meglepetést ad nekünk, méghozzá nem is akármilyet!

Tegye fel a kezét, aki szeretne ingyen Grenma lemezt!
Jó, letehetitek, helyezzétek az egérre, és kattintsatok ide, mert karácsonyi ajándékként most a teljes új EP-t letölthetitek:)

A mailcímetek megadásával felkerültök a Grenma-levelezőlistára, kaptok egy 10% kedvezményre jogosító kupont, amit az offlineshop.hu webáruházban válthattok be, és még egy csomó Grenma pólót is kisorsolunk köztetek! /the Grenma/

Szeptemberben már elterjed a hír, hogy lassan íródnak az új dalok, így mindenki nagyon várta már a harmadik lemezt. Szerencsére nem kell tovább várnunk, hiszen az ünnepekre Csongi, Dóri és Matyi megörvendeztet minket a Megszűnt a jel címet viselő alkotással :D:D Az albumon a már jól ismert és imádott Mindenki című szerzeményen kívül, 7 pörgös, punk-rock stílusú számmal találkozhatunk. Természetesen - élve a csodás lehetőséggel - én is letöltöttem már és meg kell mondjam, hogy a hangszerelés klassz, a szövegek - mint már megszokhattuk - nagyon ütősek... Az biztos, hogy most sem csalódtunk a bandában!;) 

Persze, ha már új lemez, akkor lemez bemutató koncert! Az említett rendezvény 27-én, a budapesti Dürer Kertben kerül megrendezésre (részletekért katt a linkre). Előreláthatólag Miskolcra sajnos csak március 5-én látogat el a banda :(, szóval, ha nem bírjátok ki addig, szemezgessetek a koncertdátumokkal! 

ui.: Én teljesen oda vagyok az új albumért, viszont van 2 szám amiért meg főleg. Úgyhogy ajánlom figyelmetekbe a Ma történik minden-t, ami egy lassabb, nem éppen a zúzós kategóriába tartozó szám; és a Pillangó-hatás-t, ami pedig az előző dal szöges ellentéte. Jó zenehallgatást!;D

Tegnap természetesen néztem a Megasztárt finálét - amit egyébként Tolvai Renáta nyert meg ;D - és ott akadtam rá erre a szuper dalra. Nagyon új, nagyon rock, és szerintem nektek is nagyon tetszeni fog!

Mester Tamás - Let's Just Run Now

A Mester karrierje során már jó pár rockbandának elismert tagja volt. 1989-ben, a STEP nevű zenekarral kezdte pályafutását, ahol a basszusgitáron felül, Flipper Öcsi mellett inkább a vokál volt rá jellemző. Ezután '91-ben váltott a Dream Teamre egy Európai turné kedvéért, majd pedig a Mester és tanítványai címet viselő, nagy népszerűségre szert tett rockzenekar gitárosává és egyben frontemberévé lépett elő. A zenekarral 2 nagylemezt is kiadott (A hívők földjén; Napszületés), melyek egyaránt aranylemezek lettek. Miután a banda '95-ben feloszlott az énekes előbb Los Angelesben, majd New Yorkban építgette szólókarrierjét. Mostani producerével, David Gasttal is az USA-ban ismerkedett meg. Első szólólemeze végül 2006-ban jelent meg A pillanat címmel. Az albumon egyaránt szerepelnek angol és magyar dalok, és minden belőle készült kislemez benne volt a MAHASZ Top 40-ében. Rengeteg ismert előadó munkáját segítette már, mint például az EDDA, Hien, vagy a külföldiek közül Kid Rock és Britney Spears. Jelenleg a Megasztár állandó zsűritagjaként és Ganxta Zolee, Papp Szabi és Tóth Tibi mellett a Jack Jack zenekar frontembereként tevékenykedik. A zenekar életéről 2008-ban egy "rockumentum" film is készült, amely Neményi Ádám munkáját dicséri.

Eddig még nem hallottam Mester Tamást angolul énekelni - ami azért is furcsa, mert amúgy teljesen oda vagyok a hangjáért -, de meg kell mondjam, hogy egyáltalán nem csalódtam! A Let's Just Run Now-t tegnap, a Megasztár fináléjában hallhatta először a nagyközönség, ráadásul ez volt az első alkalom arra is, hogy egy zsűritag állt a műsor színpadára. A dal elképesztően jól sikerült. A szöveg és a hangszerelés isteni, és még azt sem bántam, hogy valószínűleg csak playback volt... Ez tényleg világszínvonalú produkció! A megasztárosok és nagyon sok más magyar sztár is elbújhat mögötte és szerintem, ha lehetett volna tegnap rá is szavazni, tuti ő nyeri meg a műsort:P Ez igazi rock 'n' roll!!! (Még így zárójelesen annyit, hogy, bár klipet még nem rakok be, hiszen tényleg nagyon friss dalról van szó, a Megasztár elég jó kameraállásokat csinált most, és a videó minősége is megfelelő. Semmit sem von le a dal értékéből!)

ui.: Még egy kis szösszenet, mielőtt még a poszt végéhez érnék: Bizonyára sokan tudjátok, hogy a múlt heti Megasztárban Tamás egy szavazást indított el, melynek témája a magyar előadók angol dalainak kellő prezentálása volt. Ez a szavazás még mindig él, így arra szeretnélek biztatni benneteket, "Szavazzatok ti is, hogy világhírűek lehessünk!" ;D (Szavazáshoz katt a linkre!)

Hát... Szóval... Öhmm... Na, jó! Ez most valószínűleg nagyon nem menne nekem, mert néhány játszótársam ebben a pillanatba is fáraszt, de azért imádom őket! :D Tehát inkább megkímélem magam és titeket is a szenvedéstől! Majd holnap megírom ezt az idegeskedős posztot, bocsi!:P

Ígéret szép szó, ezért most írok is nektek! Arra még valószínűleg emlékeztek, hogy múlt héten elég beteg voltam, még szabadságolnom is kellett magamat 2 napra a suliból. Szerencsére hétvégén már tök jól voltam, csak annyi volt a baj, hogy nem igazán volt étvágyam, ez viszont elég természetes egy nátha után. Hétfőn, már mikor felkeltem éreztem, hogy valami nagyon nincsen rendben. Állandóan, nem is tudom, talán ideges voltam, de nem dühös... Tudjátok bennem volt az a gyomorideg, ami akkor szokott, ha valami miatt nagyon izgulunk. Ezt még persze el is viseltem volna, azonban ehhez még hozzá jött egy jó adag hányinger is. Ez volt ugye hétfő reggel. Szerencsére mire beértem a suliba, már elmúlt, úgyhogy nem is tulajdonítottam neki nagy jelentőséget.

Kedden megint ugyanezekkel a tünetekkel ébredtem, csak annyi változott, hogy akkor már minden sokkal rosszabb és hosszadalmasabb volt, mint előző nap. Felbuszozni az avasra kín-szenvedés volt! Már 3 megállóval a cél előtt azt fontolgattam, hogy le kéne szállnom, mert ha nem, nagy baj fog történni. Végül is valahogyan csak kibírtam a suliig, és a friss levegő kicsit javított is rajtam. Ez viszont nem igazán bizonyult elégnek! Törin szörnyen éreztem magam és a tesit is kihagytam. Enni természetesen semmit sem bírtam... Egész nap kétszer ettem, akkor is körülbelül egy normál adag felét. Nagy rossz volt!

Még tegnap is fennállt a gyomorideg és akárhogyan próbáltam rájönni, hogy mi okozza, egyszerűen nem jutottam semmire. Tényleg fogalmam sincs, hogy miért lehet... Anya úgy tippelt, hogyha nincs semmi okom az idegességre, akkor valószínűleg a náthára szedett gyógyszereim amortizáltak ennyire le. Minden esetre próbáltam minden létező dologgal elterelni a figyelmemet, például majd az egész napom zenehallgatásból állt. Szerintem vagy kezd bejönni ez a módszer, vagy a gyógyszerek ürülnek ki a szervezetemből, de az biztos, hogy ma már sokkal jobban voltam! Már csak azt várom, hogy az étvágyam jöjjön vissza, de nézzük a jó oldalát: Ez igazán jó kis fogyókúra, így az ünnepek előtt:P

Sosem akartam elhanyagolni a blogot, de mostanra kezdem érezni, hogy ez bekövetkezik. Az egész előzménye talán legnagyobb mértékben egy játék... Egy szerepjáték (ne nézzetek túlságosan kockának!). Persze nem erre a The West, vagy Ikariam típusú dologra kell gondolni, hanem az igazi szerepjátékra. Tudjátok, ahol tényleg játszol valakivel írásban. Szóval az utóbbi másfél hétben a regisztrációs karakterlapommal foglalatoskodtam, és mivel vasárnap elfogadták, azóta játszom. Az már köztudott, hogy imádok irkálni - hiszen lényegében ezt az oldalt is, csak az írásszeretetem tartja fent -, a honlap, amit találtam pedig egyértelműen táplálja ezen ambícióimat, hogy úgy mondjam. A Vámpírnaplók (sorozat) szolgál az alapjául, ami már magában is nagy kedvenc, ráadásul egy nagyon klassz kis közössége van. Már sokat chateltem a játékosokkal és eddig mind nagyon segítőkészek és szimpatikusak. Viszont kicsit lelkiismeret furdalásom is van emiatt, hiszen elég sok időmet elveszi és már most is kezdem észrevenni, hogy kevésbé van erőm blogolni, hogy a könyvem írásáról már nem is beszéljek... Az eddig is éppen eléggé stagnált, de most! Na, majd a téli szünetben keresek ezekre a dolgokra valami megoldást, addig is légyszíves ne nagyon haragudjatok, ha kicsit kevesebb posztom lesz itt. Ígérem próbálkozni fogok:)

Egyébként egy kis változtatást már ki is találtam, ami lehetőleg megkönnyíti majd a dolgomat. Ugye itt van az első és most már egyetlen rovatom, A hét zenéje. Eddig ezzel csütörtökönként jelentkeztem, de a színházlátogatások és az új föcitanárunk (szeretett és mélyen tisztelt Miklós Tamás tanár úr sajnos egy műtét miatt már vagy egy hónapja betegen van:S) rengeteg feladott anyaga miatt, mostanában már nehéz volt tartani ezt a határidőt. Ezért is gondoltam, hogy a rovatot új időpontra, méghozzá szombatra helyezem át. Így talán jobban tudok majd írni a hét eseményeiről és több időm lesz a számok kiválasztására is. Ráadásul szombatonként biztos, hogy sosem fog tolódni a rovat, bár erre eddig se nagyon volt példa...

ui.: Tehát ne felejtsétek: A hét zenéje legközelebb szombaton lesz látható. Azt hiszem én már megyek is játszani:P Köszönöm a megértéseteket!

Tegnap este megkezdődött a Megasztár utolsó döntője, és kiderült, hogy Tolvai Renáta és Kökény Attila versenyezhet a Fináléban, hogy megnyerje a megtisztelő 2010 Hangja címet. Na, de ne haladjunk ennyire előre! A műsor folyamán 2-2 szóló produkcióban, és 2-2 duettben énekeltek az előadók, amit - mint mindig - a 4 tagú zsűri értékelt... De azért nekem is megvan a saját véleményem, szóval minek untassalak benneteket a zsűriével.

Az estét a Top 3-ba bejutott énekesek (Szíj Melinda, Tolvai Renáta és Kökény Attila) nyitották meg, a Megasztár 5. szériájának már jól ismert Csillagdalával. Nekem nem jön be ez a dal, mert nem a versenyzők hangterjedelmére írták. Voltak jó páran, akik nem tudták normálisan elénekelni, mint például Szíj Melinda is csak úgy elkiabálta a részeit... Pedig a szöveg még jó is lenne.

Az első szóló produkciót Renáta énekelte. Egy népszerű, pörgős számot, a The Pussycat Dolls Hush, hush-át választotta (vagy választották neki, ki tudja?)... Nem is tudom, én valami mást énekeltem volna a helyében. Ez nem igazán volt nyerő, érezhető volt rajta, hogy volt néhány bizonytalanság és csúszkálás.

Ezután Kökény Attila lépett színpadra Máté Péter egyik szerelmes dalával, az Ő-vel. Ezt a számot már Lakatos Krisztián (katt a linkre, ha valakinek nem derengene ki is ő) is énekelte a 4. szériában - meg már valószínűleg más is az elmúlt években -, és meg kell mondjam vele összevetve, Attila még a technikai malőr ellenére is jobban énekelte... Bocsi Krisztián, azért te is jó voltál:)

És elérkeztünk a várva-várt (rengeteg irónia) Szíj Melindához. Nem bírom azt a nőt. A hangját se, a személyiségét se... Mintha a vállán hordozná a világ összes baját és fájdalmát! Néhányan összehasonlították Tabáni Istvánnal, de hát azért azt még se kéne. Nézzük már azt, hogy Tabáni hangja mennyivel jobb, meg mondjuk tőle sosem hallottunk olyan kijelentést a Csillag születik folyamán, hogy neki nincsen helye a versenyben. Aztán elképzelhetünk egy másfél órás koncertet Szíj Melindával... Na, ne vicceljünk már! Most mondjátok nyugodtan, hogy gonosz vagyok, de ez a véleményem. Egyébként most a Cabaret-et énekelte és több-kevesebb - inkább kevesebb - sikerrel próbált hozzá táncikálni. Itt amúgy Mester Tamás beszólása tetszett a legjobban, az nagyon nagy volt. Nem biztos, hogy szó szerint, de valami olyasmi lehetett, hogy "Ígérd meg nekem, hogy ha megnyered ezt a műsort, legalább te örülni fogsz neki, ha már más nem is fog." Azért ez nagyon kemény volt tőle! Csak így tovább Tomi;D

Az első szólós kör után jöttek a duettek. Ezt a kört is Renáta kezdte, méghozzá Melindával. Míg mi Melinda botrányosan vicces mozgáskultúráján nevettünk, Reni nagyon jól elnyomta az eredetileg Tina Turner által énekelt Rolling on the River című számot. Szerintem maximálisan kiküszöbölte az első dalában vétett hibákat és teljesen lemosta duettpartnerét a színpadról, persze csak baráti kereteken belül. Itt Fridi, mondta azt Melindának, hogy ő inkább maradjon egy helyben, az jobb lesz mindenkinek - persze nem ezekkel a szavakkal, de ez volt a lényege.

Aztán a második duettben, szintén Reni, de most már Attilával, a Hamvadó cigarettavég című Karády dal egy feldolgozását adták elő. Megmondom őszintén ennek a dalnak baromi jó szövege van, magában az, hogy egy cigarettához énekel, már szuper, de a hangszerelés nagyon nem tetszett, már az eredeti számnál sem, nem még a feldolgozásnál. Ettől függetlenül szépen elénekelték. Itt egyértelműen Attila vitte el a dalt!

Végül az utolsó duett: Nem nehéz kitalálni, Melinda és Attila előadásában, Cserháti Zsuzsa és Horváth Charlie közöse, a Száguldás Porsche szerelem. Nekem nagyon ellenszenves ez a dal és, ahogy érzékeltem a zsűri tagjai sem voltak túlságosan oda érte. Pedig olyan jó lehetett volna, ha egy normális számot választanak!

Ismét megkezdődtek a szóló produkciók. Az újabb kört Melinda nyitotta meg a Félteni kell című számmal. Ha jól tudom ezt még Zalatnay Cini énekelte először a Táncdalfesztiválban, szóval még valamikor a '60-as vagy '70-es években. Nekem ez már túl régi! Még a szüleim sem éltek akkor...

Majd fényderült Attila kiváló zongoratudására is, hiszen saját magát kísérte az ugyancsak Charlie által énekelt Könnyű álmot hozzon az éj-ben. Ez egy olyan szép dal! Szerintem ezt igazán el sem lehet rontani, annyira jó. Mondjuk nekem egy picit hatás-vadász volt, hogy a kisfia beszaladt hozzá a szám közepe felé. Mert persze tök aranyos, meg cuki, de úgy gondolom, Attilának nincs szüksége e fajta megerősítésre, hiszen elég csodás a hangja önmagában is.

Az utolsó szóló produkciót Reni énekelte, méghozzá az Aerosmith Crazy-jével örvendeztette meg mind a közönséget, mind a zsűrit, hiszen nagyszerű kritikát kapott. És nem is hiába, mivel tényleg remekül előadta a dalt. Nekem például ez volt az eddig énekelt dalai közül a legjobb. Szerintem nagyon jól állna neki, ha továbbra is tartaná ezt a kicsit rockos irányt, mert a hangja kétségtelenül megvan hozzá.

Ezután Király Viktor, a 4. széria győztese lépett színpadra új lemeze címadó dalával, a Solo-val, majd egy Top 3 közös produkciót is láthattunk, amit én szerencsésen elaludtam:S Azért az eredményhirdetésre sikerült felébrednem. Meglepő volt, hogy Attila volt a biztos továbbjutó, hiszen Melinda az egész adás folyamán az élen volt. Viszont ez nagyon jó hír is volt, mivel innentől már szinte biztosra lehetett venni, hogy Renáta lesz a másik finalista. Ez persze nagy örömömre így is lett! Azt hiszem engem a Finálé annyira már nem is fog érdekelni, mert innentől akármelyikük nyeri meg a versenyt, ugyanúgy örülni fogok neki:D

ui.: Huhh... Ez aztán jó hosszú poszt lett, pedig nem akartam ilyen sokat írni. Na mindegy, olvasgassatok csak!;D