Jajj ma nagyon boldog vagyok:D:D Annyi jó dolog történt... nem is tudom mivel kezdjem.
Irodalom óra helyett...
Hát gondolom azt már mindenki tudja, hogy ma vizsgáztam magyarból. Csak annyi változás volt a dologban, hogy nem délután, hanem meglepetés szerűen első órában...
Tegnap majdnem egész délután arra tanultam, nem is hiába. Akkor még rendkívül magabiztos voltam. Mindent tudtam. Aztán amikor ma felkeltem kicsit kezdtem izgulni. Mindent megadtam volna érte, hogy már délután legyen és túlessek a vizsgán. Mikor beértem Miskolcra, találkoztam a többiekkel és elterelődtek a gondolataim. Örültem is neki nagyon! Becsengedtek irodalomra. A tanár meg is érkezett és rögtön azzal nyitott, hogy vár 3 önként jelentkezőt vizsgázni. Micsoda? Most? Mindenki magában káromkodni és szörnyülködni kezdett. Vaciláltam. Az anyagot tudtam, viszont tegnap néztem át utoljára. Viszont ez volt a kérésem: hamar túlesni rajta. Vaciláltam. Bacsó mondta meggyőzésképp, hogy az elsőket nem értékeli olyan szigorúan, mert beleveszi, hogy mégis csak elsők és önként jelentkeznek. Még mindig csak vaciláltam és ezt tanár úr is észrevette, majd hozzám fordult és ezt mondta: Gyere Gréta! Te úgy is tudod. Na azért ez elég bátorító volt! Figyelembe vettem, hogy már egyvalaki jelentkezett, bár mögöttem ült így nem láttam, hogy ki. Ránéztem Eszterre és megkérdeztem: Jössz te is? Ő bólintott, szóval mindketten jelentkeztünk. A tételhúzás egész jól sikerült: irodalom Helység kalapácsa, nyelvtan Mássalhangzók. A nyelvtannak nagyon örültem, az irodalomnak meg azért, mert nem Tóth Árpád:P Kidolgoztam, aztán én vizsgáztam elsőnek. Mindkettő 5-ös lett:D:D
Múlt hét pénteken volt szerencsém fotókat készíteni Ádám profi fényképezőjével. Egyszerűen beleszerettem abba a gépbe. Mire hazaértem megfogalmazódott bennem a gondolat, hogy nekem is kell egy olyan. Én egy elég, szóval egy nagyon makacs ember vagyok... nagyapámtól örököltem:P Amit egyszer a fejembe veszek, azt szinte lehetetlen kiverni onnan. És ami a legfontosabb: mindig megkapom, amit akarok! Most légyszi ne higgyétek azt, hogy egy elkényeztetett picsa vagyok, aki mindent megvetet a szüleivel. Ez egyáltalán nem így van... ha valami kell, azt megpróbálom a saját erőmből megszerezni és ez most sincs másképp. A hétvégén be is adagoltam anyáéknak, hogy nagy valószínűséggel a spórolt pénzem egy részét fényképezőre fogom költeni. Felsorakoztattam az előre kigondolt érveimet és végül sikerült őket meggyőzni, hogy ez nem is olyan hülye ötlet. Már vasárnap megvettem volna, de az árvíz megakadályozta... ma viszont már semmi sem álhatott az utamba. Eszterrel még tegnap kinéztük, ma pedig elkísért megvenni a Media Markt-ba. 10 Mp, 15x optikai zoom, 1 cm-es minimális fényképezési távolság, kamera mód, 55 Mb bővíthető memória és 1240*720 fotóméret. Imádom!!! Egész délután azt tanulmányoztam. Már mindent ismerek rajta. Ráadásul, ahhoz képest, hogy egy profi gép, nem is volt olyan drága... Ezt kaptam magamtól vizsga ajándéknakXD
ui.: Ezen kívül még nagyon sok jó dolog történt, például elmaradt a fizika doga... de ezek már csak kis történések. Nem érnek meg egy egész cikket. Úgyhogy záró gondolatként: Remélem nektek is hasonló, boldog napotok volt, és sok sikert a többi vizsgázónak!;D
