Tegnaphoz számítva, pontosan 17 éve, azaz 1993. augusztus 14-én keltek egybe a szüleim:D:D Gondolom abban ti is egyetértetek, hogy ez, az én életemben is elég nagy jelentőségű esemény volt - illetve még most is az:P
Hagy mondjam meg őszintén, eredetileg sokkal bővebb bejegyzést terveztem erről. Tudjátok, részletezni akartam például, hogyan találkoztak, mi vezetett a házasságig... stb. Aztán anya kitöröltette velem, idézem: Én ne írjak ilyeneket róla! Mintha valami hadititkot akarnék épp kifecsegni. Na, mindegy! Én "jó" gyerekhez híven eleget teszek a kérésének, bár így ez a bejegyzés elég gyatrára és laposra fog sikerülni.
Na, most - hogy kiadtam magamból - már sokkal jobban vagyok. Igaz, még mindig nem értem, mért ne írhatnám le például azt, hogy Szilveszterkor találkoztak először... Hupsz!:P Jójójó, befejeztem. Ennyi elég volt, úgymond megtorlásnak a tartalmas bejegyzésért. Mondjuk a tegnapit úgysem tudnám felűlmúlni!!! Na, de inkább visszatérek a főcímemhez... Mindenkinek jobb lesz;)
Szóval 17 év. Nem éppen mondható rövid időnek. Ráadásul még én is itt voltam/vagyok/leszek, mint nehezítő tényező. Ez elég jó teljesítmény tőlük! 17 együtt töltött év, és remélem még rengeteg elkövetkező... Általában nem szoktunk nagy felhajtást csapni. Egy kis virág, süti, egyéb ajándék. Most moziba mentünk, A varázslótanoncra - mivel Nicolas Cage anyukám kedvenc színésze, és engem sem hagy hidegen:) Nagyon király film!!! Mindenkinek ajánlom, aki kicsit is szereti a fantasy az akciófilm és a vígjáték ötvözését.
Boldog házassági évfordulót anya és apa!;D
