V, mint Vadóc...

Szóval pörgős szám... Azt hiszem, így a hét vége felé elvesztjük a suli iránti lelkesedést - ha egyáltalán volt:P -, úgyhogy szükség lesz rá!

Demi Lovato - Get Back

Demetria Devonne "Demi" Lovato egy 18 éves, amerikai énekes- és színésznő, a Disney Channel felfedezettje. Már 6 éves kora óta színészkedik, de az ismertséget és elismertséget csak 2008-ban, a Camp Rock című filmmel vívta ki. (Többek között a forgatáson kötött jó bartságot a Jonas testvérekkel.) Azóta szorgosan építgeti énekesi karrierjét is. Számtalan videóklipje mellett, már 2 nagylemeze (Don't Forget; Here We Go Again), és 6 kislemeze (Get Back; La La Land; Don't Forget; Here We Go Again; Gift of a Friend; Remember December) jelent meg, az elmúlt 2 évben. Ezeken kívül állandó főszereplője a Disney csatorna Sonny,a sztárjelölt című sorozatának, és nem rég fejezte be a Camp Rock 2. - A záróbuli kanadai forgatását. Új albumát 2011-re tervezi.

Bár általában nem igazán jönnek be a "Disney-sztárok", azért néha ők is tudnak jó számokat írni. Demi most felrakott dala - ami egyébként kislemez formájában is megjelent - tényleg elég pörgősre sikerült. A videót tekintve tipikus imidzs-klip. Egy helyszín, ének, zenélés, plusz a kameraállások többszörös variállása... Egyszerű, mégis rendkívül praktikus, és látványos, ha jól meg van csinálva. Klassz lett az összhatás.

ui.: Jövő héten egyik kedvenc zenekarom, nagyszerű klipjét tekinthetitek meg. Én már alig várom!!!

Nincs miről írnom! Monstanában nem történik semmi említésre méltó... Minden olyan egyhangúan monoton, fáradt, és - bár nem mondanám, hogy unalmas - kissé jellegtelen. Persze mindig van egy apró mozzanat, ami bearanyozza a szürke sulinapokat (például egy jó poén, egy finom ebéd, egy kis napsütés, vagy akár az utolsó óra kicsengője), de ezek a mozzanatok magukban nem elegek egy bejegyzéshez. Már ahhoz is rettentő nagy gondolatok és témakeresések kellettek, hogy a nem-írásról kezdjek el írni. Végül - ahogy beleástam magam a gondolatmenetbe - rájötten, hogy ez egy hálás téma. Még, ha nem is pont egy blogot veszünk alapul... Lehet mondjuk egy weboldal, vagy akár egy személyes napló is. Van, amikor egyszerűen nem tudunk mit írni, mert más hiányában nem akarunk olyan sablonokat ellőni, mint például: Ma egész tűrhető volt a suli. Kezdek belerázódni a tanulásba. Jót beszélgettünk a buszon a barátnőimmel... stb. Van amikor tényleg nem történik semmi, sőt még a lelki állapotunk is stagnál. Ilyen akármikor bekövetkezhet, igaz nem túl gyakran. 

Ez az állapot nagyon furcsa. Bár általában nyugis és kielégítő, vágyunk a többre. A nyüzsgésre, az újra. Vágyunk rá, hogy betölthessük az üres lapokat, illetve értelmeset, számunkra izgalmasat pötyöghessünk a billentyűzeten... egyszerűen, hogy a monoton, valami egészen üdítű állapotba csapjon át. És azzal, hogy tisztázzuk ezt a "magán krízist", tenni is tudunk ellene, és lesz miről írni. Ha másról nem, a változtatás próbálkozásairól:)

Micsoda alliteráció!:D Látszik, hogy valami blogger féleség vagyok... 

Tegnap - minden szerda érzésem ellenére - elérkeztünk a hétvégét, azaz a pihenést jelentő péntekhez. Suliban arról beszélgettünk, hogy ehhez híven jó lenne valahova bulizni menni, de igazából semmi konkrét nem sült ki a dologból. Talán a sors iróniája, vagy inkább akarata, hogy apukám épp egy meglepő bulilehetőséggel érkezett haza a munkából. Kifejtve: Az egyik munkatársa kertipartit rendezett, mondjuk úgy, nyár búcsúztatás céljából. Persze kapva a nagyszerű alkalmon átöltöztünk, vettünk néhány üveg kólát, és már autóztunk is Miskolc, azon belül a Martintelep felé. Másodiknak, vagy lehet, hogy harmadiknak érkeztünk. A bemutatkozás után, rögtön elkezdődött az italozás finom keretek között, és a beszélgetés sok mindenről. Jól összeismerkedtünk a társasággal, és sokat simogattuk Pamacsot, a képen is szereplő extra cuki szobakutyát. Végül kb. 2 órán belül mindenki megérkezett (Mindig is úgy gondoltam hogy a késésnek van egy jó oldala: Ameddig az ember vár, tuti megéhezik:P), így végre belekezdhettünk az evésbe. Személy szerint rögtön megrohamoztam a svéd asztalt, amin a népszerű csirkehús mellett savanyúságok, különféle köretek, és egy bográcsos szarvaspörkölt specialitás is helyet kapott. A felsorolt ételek megkoronázásaképp pedig megkóstolhattuk az Ország tortáját, avagy a szilvakrémes, marcipános finomságot - ráadásul abból a cukrászdából, ahol először elkészítették. Mondhatom minden isteni finom volt!!! 

Az evés után, az idő múltával egyenesen arányosan csökkent a hőmérséklet. Bár mindenki vitt pulóvert, az kevésnek bizonyult, és itt jöttek be a képbe az ultra menő polár pulcsik, amiket a házigazda bocsátott rendelkezésünkre. Majdnem mindenkin olyan volt fél 9 után:) Aztán további melegítésként szóba került egy kis narancsos Martini is, de azt hiszem erről bővebben nem nyilatkoznék... A parti vége felé a buli a tetőfokára érkezett. Volt focitól kezdve, a játék bavával való táncolásig, majd bepelenkázásig minden. El tudnék viselni minden héten egy ilyet!!!

Ahogy múltkor ígértem, ma egy az eddigiektől teljesen más műfajú dal, illetve videóklip kerül fel a blogra.

Eminem feat. Rihanna - Love The Way You Lie

Már megint egy duett... Ez annyiból rossz, hogy nagyon problémás lenne mindkét előadóról írni, elkerülve a kuszaságot. Ezért van az, hogy - mint a Tiao Cruz feat. Ke$ha klipnél is - csak egyikőjükről, mégpedig Eminemről tudhattok meg most információkat. Rihanna rajongók ne aggódjanak, azért esett Eminemre a választás, mert több esély van Riritől még egy "A hét zenéje" dalra.

Marshall Bruce Mathers III, azaz Eminem, Detroit-i rapper, zenész, producer, és nem utolsó sorban színész. A rap zenét nagybátyja, Ronald Dean "Ronnie" Polkingharn szeretette meg vele. Pályafutása 1995-től egészen máig felfelé ível. Erről tanúskodnak díjai, azok közül is a legjelentősebbek: Grammy, Oscar, Az évtized előadója cím. Kétségkívül napjaink egyik legismertebb és legvitatottabb rappere. Eddig 7 nagy- és számtalan kislemez tulajdonosa.

Eddig nem igazán szerettem a rappet, de ez a dal kétségkívül belopta magát a szívembe - igaz ez nagyban Rihanna brilliáns refrénjének köszönhető. A klip is nagyon el lett találva! A népszerű se-veled-se-nélküled helyzetet dolgozza fel, egy kis féltékenységgel és tűzzel megspékelve. Ráadásul mindkét előadó stílusát nagyszerűen tükrözi. Összegezve: a szám jó, a videóklip is jó... Mi kellhet más?!

ui.: A jövő heti zenénk még számomra is titok, de annyi biztos, hogy valami pörgős szám lesz.

Szeptember 1. Új hónap, új tanév, új élmények, új barátok, és persze új problémák is, de ez a rész elhanyagolható. A szeptember 1-jéről egészen ma reggelig/hajnalig voltam teljesen pozitív véleményel. Gondolom, nem kell elmagyaráznom, mennyire meg tudja ingatni az ember hangulatát egy fél 6-os - helyesbítek 5:26-os - kelés! Az említett hangulaton persze az eső sem segített, viszont mikor a suliba megérkezve megtörtént a már várva-várt találkozás a barátokkal, minden egy szempillantás alatt megoldódott.

Hosszú beszélgetések és köszöngetések után - 8 körül - végül a fél 8-ra ígért Évnyitó is elkezdődött, ami - mint mindig - hosszadalmas, fárasztó és unalmas, de azért kibírható volt. Ezután következett 3 jó hangulatú óra osztályfőnök, azaz Fazekas Krisztina tanárnő vezényletében, amin szokásokhoz híven leírtuk az órarendet, megkaptuk az ellenőrzőket... stb. A holnapi nap még a maihoz hasonlóan, lazán fog telni, ugyanis rögtön elmarad az első órám, így a 9-iket informatikával kezdem: Igaz, visszasírjuk a régi órarendünket, de azért ez a tanév egész jónak ígérkezik!

Utolsó mozzanatként a nap egy (eltúlozva) fájó "élményét" említeném meg. Gyula meghalt:'( Aki nem ismerte volna, Gyula az osztályunk tiszteletbeli piros, zöld fülű, plüssnyula volt. Miután ma új osztálytermet kaptunk eltűnt, és már a régi helyén sem találtuk. Gyula örökre eltávozott köreinkből. Egy perces néma csönddel emlékezzünk most rá!

XDXDXDXD

Beteg vagyok... Mióta is? Azt hiszem, péntek délután kezdődhetett. Nem győzöm részletezni, mennyire utálok náthás lenni! Szerencsére a mostani eset nem olyan rossz, mint elődjei. Csak az orrom folyik, most már sokkal kisebb intenzitással, és ehhez nem gyógyszer, hanem egy sokkal üdítőbb és kellemesebb módszer vezetett, mégpedig egy fél órás, forró zuhany. Ha azt mondom forró, azt tényleg úgy is gondolom. Az erős vízsugár szinte égette a bőrömet, viszont tökéletesen ellazított és kitisztította a légutaimat. Százszor jobb, mint akármilyen gyógyszer, sőt! Különleges módon a gyógyszertől most csak még betegebb lettem, így a szedését hamar abba is hagytam.

Egyébként ez most valamilyen vírus lehet, mivel én csak - úgymond - a jéghegy csúcsa vagyok. Először Laci volt náthás, ráadásul neki még egy régebbi arcüreges betegsége is előjött... Pehh! Na, de a lényeg: Laci után apukám is elkapta az orrfolyással, torok- és izületi fájdalommal, valamint köhögéssel járó vírust. Rá 3 napra én is, csak kicsit jobb formában - mint írtam csak orrfolyással. Szóval a bejegyzés célja a vírusra való figyelemfelhívás lenne, bár bevallom - így visszaolasva - nem lett valami jó:S Ezért utólag is elnézéseteket kérem. Legyen mentségem a még mindig tartó, bár enyhébb betegség és a hideg idő miatti melankonikus állapot;)

- Ez az utolsó vasárnapom...

- Hát reméljük nem!

- Haha. Tudod, hogy értem!

Egy apró párbeszédfoszlány a mai ebédünk idejéről... Dehát, hogy is értem? Ez az utolsó vasárnap, illetve hétvége a nyárból. Szeretett, sőt imádott nyarunkból! Így sokkal valóságosabb és hihetőbb, hogy ennyi volt, és megint 10 hónap áhítozás következik a kifogástalanul jó idő után. Kissé depis vagyok emiatt, persze nem érfelvágósan depis csak olyan kár-hogy-vége módon;D A legrosszabb nem is az, hogy eltelt minden év legjobb 3 hónapja hanem, hogy az időjárás is rögtön rosszabbra fordult, mintha a dátumtól függene. Tudjátok, mindenki a rohamos felmelegedésről és klímaváltozásról beszél, úgyhogy igazán igazságosnak tartottam volna, ha mondjuk szeptember közepéig 26-28 C° van! Röviden és tömören: Fokazatosabb hőmérséklet csökkenésre vártam és számítottam. 

Na, és természetesen itt van az a bizonyos másik dolog is, amit ugyancsak a nyár vége hoz. Gondolom már mind tudjátok, hiszen mindenki életének főbb motívuma. Mi is lehetne más, mint a suli? Számomra a tény, hogy szerdán lesz az első nap, eltörpül a hideg mellett. Elég egyedülálló helyzet, de most valahogy nem érdekel hogy elsejétől megint beindul a tanulás, a fél 6-kor kelés, és a dolgozat írás. Teljes mértékben hidegen hagy, talán azon vígasztaló gondolat miatt, mely szerint: Ezekkel a dolgokkal együtt a napi ökörködés, kártyázás, és jó hangulatú buszocskázás is elkezdődik. S, ha más nem is, maradjon meg nekünk - most kissé melankonikus állapotban lévő diákoknak - a nyár csodálatos emléke!!!